Egy fantasztikus elme, egy kiváló stratéga, egy bámulatos tehetségű kreatív vezető, vagy egy képzett pénzügyi szakember jelenléte figyelmet és tiszteletet követel. Társaik felismerik intelligenciájukat, hallgatnak rájuk, és szívesen követik őket. Mivel szakértelmük mindenki számára világos, lépkedhetnek felfelé a ranglétrán, és vezetővé válhatnak. Sajnos azonban, a várakozásokkal ellentétben nem, vagy csak elvétve lesz belőlük jó vezető.

Milyen a valódi vezető?

Felsorolhatnánk a szokásos és ismert  tulajdonságokat, mint: magabiztos, intelligens, szakképzett, és így tovább, de ezek önmagukban nem elegek és nem is elengedhetetlenek a kiváló vezetővé váláshoz.

Az igazán alkalmas vezető képes átlátni két dolgot. Az egyik az emberek, azaz a beosztottak képességei és tudása. A másik az üzleti világ működése, tehát a befektetések, bevételek és kiadások ismerete.

Már 20-30 éves korban meg kell, hogy legyenek ezek az alapvető képességek a leendő vezetőben. Felnőtt korban ugyanis szinte nem is alakíthatóak ki, viszont sikeresen fejleszthetőek, ha megvan a potenciál.

Az egyéb vezetői tulajdonságokat csak akkor érdemes mérlegelni, amikor a két alapvető képesség meglétében biztos vagy.

Érzék az emberekhez

A vezető feladata, hogy mozgósítsa munkatársait egy közös cél érdekében. Egyedül nem tud és nem is akar megoldani mindent, ezért kiosztja a teendőket. A feladatok delegálása azonban nem csupán abból áll, hogy megbíz valakit egy munkával, hanem instrukciókkal is ellátja alkalmazottját, nyomon követi a haladást, és ellenőrzi az eredményt.

A vezető felismeri, ki mihez ért a legjobban, és ennek alapján adja ki a munkát. Átlátja a vállalaton belüli szociális kapcsolatokat, és gondoskodik róla, hogy az alkalmazottak közti viszony ne harapózzon el, ne hátráltassa a közös célt.

Az ideális cégigazgató a megfelelő embereket választja ki az egyes részfeladatok elvégzésére, motiválja őket, képes felfedezni és megoldani a felmerülő gyakorlati és szociális problémákat.

A vezetőnek termett ember nem fél attól, hogy nála tehetségesebb szakembereket alkalmazzon, hanem pont ilyeneket keres. Velük együtt pedig mind vállalata, mind saját személye fejlődik, és egyre magasabb szinteket képes elérni.

Vezetőként fontos, hogy motiváld beosztottjaidat, és segíts nekik alkalmazkodni a változásokhoz, biztosítsd számukra a folyamatos fejlődési lehetőséget. Megvan a képességed, hogy felismerd másokban is a vezetői potenciált, és ennek alapján olyan feladatokat adj számukra, melyekben kiteljesedhetnek.

Egy remek vezetőt az alapján is felismerhetsz, ha megnézed az alkalmazottait. Ha motiváltak, keményen dolgoznak, mégis energikusak, akkor biztos lehetsz benne, hogy hozzáértő vezetés alatt állnak.

Az alkalmazottak munkájának mérésére a vezető kialakíthat valamilyen rendszert, ami visszajelzést is ad a dolgozóknak, inspirálva és noszogatva őket.

Sok vezető jól funkcionál a fentebb említett szerepekben, de komoly gondot okoz számára a negatív visszajelzés kiosztása, vagy akár az alkalmazott elbocsátása. A legtöbben szükségét érzik annak, hogy mindenki kedvelje őket, különösen azok, akikkel ők is szimpatizálnak. Az igazán jó vezetőknek azonban le kell győzniük ezt a félelmet és kényszert, mert ez hátráltatja a munkát.

Talpraesett vezetőként képes vagy feltérképezni a csoport szociális ellentéteit, beavatkozni, megszüntetni a negatív viselkedést. Nem félsz minél vegyesebb társaságot magad köré gyűjteni, mert tudod, hogy ez serkenti a kreativitást, ami új megoldásokhoz juttatja a vállalatodat.

A legjobb vezető onnan ismerszik meg, hogy krízis esetén nem pánikol, hanem még többet és magasabb színvonalon képes dolgozni, mint egy szürke hétköznapon. Ezért sokszor válsághelyzet idején derül ki, ki is az igazi vezető.

Üzleti érzék

Minden sikeres üzletember ismeri az üzlet legalapvetőbb működését, azt, hogyan lehet a befektetésből nyereséget csinálni. Az üzletember átlátja a nyereség és veszteség összefüggéseit. A rendelkezésére álló információk alapján megtervezi, hogyan teheti nyereségessé üzletét. A nyereséget pedig rendszeres bevétel formájában kapja meg.

A vezető érti, hogy a nyereségek és a veszteségek hogyan függenek  össze a cég anyagi helyzetével.

Természetesen az üzleti érzék a tapasztalatszerzéssel rengeteget fejlődik az évek alatt, ezért nem várhatjuk el egy 30 éves vezetőtől, hogy annyira átlássa a cége anyagi helyzetét és az üzleti folyamatokat, mint attól, aki 25 éve a szakmában van. Viszont az alapvető érzék, az üzleti logika már fiatal korban fellelhető a potenciális vezetőkben.

Nem kell ahhoz multinacionális vállalatok ajtaján kopogtatnod, hogy üzleti érzékkel megáldott emberrel találkozz: az utcai árusoktól elkezdve a kis boltok tulajdonosán keresztül a nagyokig bárhol megtalálhatod azokat, akik jó érzékkel fektetik be pénzüket.

Láthatod, hogy az üzleti érzékkel rendelkező emberek kitalálják, hogyan versenyezzenek a konkurenciával, hogyan reklámozzák magukat, hogy tegyék pozitívvá a vásárlói élményt a lehető legtöbb faktorral kalkulálva.

Ahogy a jó üzleti döntések hatására gyarapodik a vállalat, úgy nő a jó és rossz lehetőségek száma. A rátermett vezető fejlődik a változásokkal párhuzamosan, tanul másoktól és a saját hibáiból. Ha az üzlet növekedése közben a vezető nem tud jó döntéseket hozni, az azt jelenti, nem tudott elég gyorsan alkalmazkodni, valószínűleg nem alkalmas egy nagy vállalat vezetésére.

A két fő vezetői érzék részletezése után megtudhatod, milyen más ismérvei vannak még az ideális vezetőnek.

További vezetői tulajdonságok

A nagy cégek vezetői széles látókörűek, mert figyelniük kell arra, hogy a külső hatások sokasága hogyan befolyásolja vállalatukat. Persze, senki nem születik ezzel a képességgel, de a kiváló munkamemória és az állandó fejlődésre való képesség segít a széles látókör elérésében.

Egy vezető tudja, hogy nem vállalhat el több munkát, mint amennyit képes elvégezni. Ezért delegálja a feladatok egy részét megfelelő embereknek.

Akik kitartóan és nagy munkakedvvel, szinte már agresszivitással dolgoznak azon, hogy előreléphessenek, elsőre talán vezető típusnak tűnnek. Gyakran kiderül, hogy nem képesek a teljes képet átlátni, nem tudják mérlegelni a tényezők összességét, így ők nem vezető beosztásban fognak a legjobban teljesíteni.

Egy másik fontos vezetői ismérv: a döntéshozatalra való képesség. Sok szituációban homályos vagy egymásnak ellentmondó információ áll rendelkezésünkre, de egy jó vezető akkor is átlát a ködön, meghozza a helyes döntést, és a szerint cselekszik.

A nagy vezetők elképesztően gyorsan és pontosan elemzik a helyzetet a meglévő információk alapján. Nem csak az információ tartalmára, de a forrás megbízhatóságára is figyelnek. Fejben tartják az adatokat, elképzelik az összes lehetséges kimenetét az adott döntésnek. Úgy, ahogy a sakkozók teszik egy nagy játszmában. Vannak olyan személyiségek, akiknek ez az elemző gondolkodás az erősségük, mégsem alkalmasak vezető pozícióra. Miért? Mert hagyják magukat mások által befolyásolni, nem ragadják meg egyből a lehetőségeket, tehát nem elég erőskezű vezetők.

Szintén elengedhetetlen a mai, információforradalom utáni korban, hogy a vezető szenvedélyesen tanuljon és fejlődjön. Aki ma nem halad, az végzetesen lemaradhat.

Összességében: a szűnni nem akaró lelkesedés és munkakedv teszi hatékonnyá a tulajdonságok összességének gazdáját, a remek vezetőt. Ha szívesen és kreatív gondolkodással teszi a dolgát nap mint nap, az az alkalmazottaira és ügyfeleire is komoly hatással lesz.

Szerző: Dobay Róbert

Azonban mégsem tarhatjuk teljesen ártalmatlannak ezeket az információkat. Elbizonytalanítják az érdeklődőket, és azt a benyomást keltik, hogy a kert valami nagyon bonyolult, nehezen menedzselhető dolog, amibe nem is érdemes belevágni növénytársítási táblázatok és ötéves ökotanfolyam elvégzése nélkül. A tapasztaltabb kertészek is, biztos ami biztos alapon, felesleges kiadásokba verhetik magukat, vagy ami még gyakoribb, felesleges munkát végeznek, ami elveszi az időt a kert élvezetétől.

Ugyanakkor azt tapasztalom, hogy alapvető információk nem jutnak el a nagyközönséghez. Ez különösen a most kertészkedésbe kezdő fiatalokat érinti, akiknek az elmúlt évtizedekben, amikor visszaszorult a ház környéki veteményezés, nem volt alkalmuk megtanulni az alapokat a szüleiktől. Kertes városrészekben járva nem ritkán látok rossz helyre tett konyhakerteket és szerencsétlen beültetéseket, ahol első ránézésre nyilvánvaló, hogy nem fog megteremni a befektetett munka gyümölcse (zöldsége). Ilyenkor aztán a csalódott hobbikertész előbb-utóbb feladja a próbálkozást, és jön a gyepszőnyeg meg a fűnyíró. Ebben és a következő néhány bejegyzésben összegyűjtöttem azokat irányelveket, amelyek beváltak, szerintem józan paraszti ésszel végiggondolva is logikusak, és amelyeket megbízható kutatási eredmények alátámasztanak.

Fény

A zöldségek fényigényes növények, csak olyan helyen fognak szépen növekedni, ahol legalább 6-8 órán át közvetlenül éri őket a napfény. Szórt fényben lehet próbálkozni, de csodára ne számítsunk. Ha az árnyékot lombhullató fák adják, akkor tavasszal rövid tenyészidejű primőröket (medvehagyma, hónapos retek, zöldhagyma, saláta) esetleg még be tudunk takarítani, mielőtt záródik a lombkorona. Ilyen helyen is kifizetődőbb lehet erdőszéli eredetű bogyósokat telepíteni, például málnát vagy egrest. Mélyárnyékban szinte semmi nem terem. Ha elhanyagolt portán kezdünk kertészkedésbe, akkor jó indikátor a gaz: ha előző évben nem nőtt meg méteresre a fák alatt, akkor ott a kultúrnövényeknek sem elég a fény. Az alábbi kép egy határesetet mutat, ilyen helyen tanulmányozni kell a nap járását és kiszámolni, hogy naponta hány órán át éri fény az ágyásokat:

Elhelyezkedés, vízvételi lehetőség

Szintén banális megállapításnak tűnik, de talán nem felesleges hangsúlyozni: csak olyan helyre tervezzünk konyhakertet, ahol az öntözés kényelmesen megoldható, különben komoly nyűg lesz egész nyáron át a locsolás. Ez a kérdés nagyobb telekméret esetén merül fel leginkább, és akkor, ha öntözőrendszert akarunk kiépíteni. (Előbb-utóbb akarunk majd.) Akár vezetékes vízzel, akár összegyűjtött esővízzel, akár saját kútból öntözünk, többnyire olcsóbb megoldás a ház közelébe tenni az ágyásokat, mert kisebb távolságra kell a vizet szállítani.

A veteményes ház körüli elhelyezése mellett szól az is, hogy így jobban szem előtt van, minden nap szembesít bennünket az elmaradt kertápolási munkák következményeivel, állandó motivációs forrás a szép (vagy éppen a csúnya) kert látványa.

Másrészt viszont a ház mellett gyakran nincs elég hely – az autóbejáró, a kutyafuttató, vagy a meglévő díszkert miatt hátrébb szorulnak a zöldségek. Ráadásul a konyhakerti ágyások az év jó részében üresek, esztétikai szempontból ezért dönthetünk úgy is, hogy inkább a háztól távolabb helyezzük el őket. Ilyenkor érdemes az ágyások közt kialakítani egy kis pihenőhelyet – kevés vidámabb látvány van, mint a kora nyári konyhakert – így a motivációs probléma is megoldódik. Tehát a telek adottságaitól és pénztárcánktól függően kell az elhelyezkedés kérdésében kompromisszumot kötni, de sok bosszúságtól megkíméljük magunkat, ha már az elején mérlegeljük a számunkra fontos szempontokat.

Területkihasználás

Nagy érték a kert, gondoljunk csak bele, mennyit fizettünk a telek egy négyzetméteréért. Érdemes tehát időt és energiát fektetni a pontos felmérésbe és tervezésbe, hogy a legjobb helykihasználású veteményesünk legyen. Jó szolgálatot tesz egy másfél méteres fa mérőrúd, de végszükség esetén használhatjuk a konyhakert természetes mértékegységét, a lábat is – mármint a kertészét. Mérjük meg a kerticipőnk hosszát, aztán saroktól lábujjig szoros lépésekkel számoljuk le, hogy hány cipőnyi hosszú és széles egy adott terület. Így bármikor le tudunk mérni bármilyen távolságot a kertben külön mérőeszközök nélkül.

A magyar veteményes hagyományosan soros kialakítású, földművelő őseink nem tettek különbséget a szántóföldi kapás növények és a konyhakert művelése között. Ugyanúgy termelték az asztalra való zöldséget, mint a kukoricát vagy a krumplit, vagy éppen a piacra vitt árut. A soros művelés lehetővé tette, hogy minden növényhez hozzáférjenek, és könnyű volt a vetésforgókat megtervezni. Azonban ahogy növekedett a népesség és egyre szűkösebb erőforrás lett a termőföld, előtérbe kerültek a soros művelés hátrányai:

• a közlekedőutak sokszor nagyobb területet foglalnak el, mint maguk a növények
• a talajjavítás, öntözés gazdaságtalan, mert az utakat is felássuk, trágyázzuk és öntözzük
• a gondos művelésnek köszönhetően kiválóak a feltételek a gyomok növekedéséhez, a természet szinte napok alatt képes betölteni az üres területeket
• a nem pontosan lehatárolt, és egyébként is évente máshová kerülő közlekedőutak miatt a talaj tömörödik, szerkezete romlik.

Már a nagy népességet eltartó ókori civilizációk is használták a jobb helykihasználású ágyásos termelést, csakúgy, mint a középkorban a várak, kolostorok falai között élők. Aztán újra divatba jött ez a művelési mód a XIX. század végén, amikor a nagyvárosokban már talpalattnyi hely is alig maradt, de még nem volt megoldott a friss termények szállítása nagyobb távolságra. (Nálunk a bolgárkertészek voltak ennek az úttörői.) Ahogy a családi házak kertje a telekmegosztások miatt egyre zsugorodik, érdemes elgondolkozni a soros művelés feladásán és új művelési módok kipróbálásán.

Az ideális ágyás 1 méter széles, fél méteres utakkal, így ha mindkét oldalról megközelíthető, akkor kényelmesen el tudjuk érni a terület közepét is. Kockás füzetpapíron a legkönnyebb tervezni, ahol egy négyzet egy 25×25 centiméteres egységet jelent. A lényeg, hogy az ágyások állandó helyen maradjanak, a tömörödés elkerülése érdekében sose lépjünk rájuk, és csak az ágyást ássuk, trágyázzuk és öntözzük. A pontosan kimért és leválasztott utakon a cél a gyom elnyomása a talaj tömörítésével, takarással, valamint az öntözővíz és a talajjavító tápanyagok megvonásával. Ha csak ennyit teszünk, máris jelentősen csökkentettük a kert munka- és költségigényét.

Nyugati országokban nagy divat a konyhakert térkövezése. Nekem az ilyen kert túlépítettnek tűnik, jobban tetszenek a természetközelibb megoldások, pl. a gyep és a kavics. De kétségtelen, hogy a térkő nagyon praktikus és tartós. Az ilyen kertben alig kell gyomlálni:

Talaj

A legjobb minőségű talaj egészen sötét, feketés színű, és az ásó által hagyott vágási felületen “zsírosan” csillog a benne lévő szerves anyagoktól. Sajnos ma már a jó adottságú kertekben is a sok évtizedes művelés hatására a talaj sok helyen leromlott. Mindenek előtt azt kell eldönteni, hogy érdemes-e a feljavításával bajlódni. Ez függ a talaj állapotától, és saját erőnktől, erőforrásainktól is.

A legnagyobb problémát a túl kötött és túl laza talajok okozzák. Ássunk egy kisebb lyukat a földbe úgy ásónyomnyi mélységig, és töltsük fel vízzel. Ha pár perc alatt elszivárog a mélybe, akkor a talaj túl laza (homokos), ebből nem fogják tudni felvenni a növények a vizet. Ha még órák múlva is áll a víz a lyuk alján, akkor túl kötött (agyagos), a növények csak nehezen tudnak áttörni rajta, és a gyökérzetük állandóan vízben áll, ami előbb-utóbb a pusztulásukat okozza. Vannak technikák a rossz adottságú talajok feljavítására, ezekről írok majd részletesebben, de ha nem akarjuk a következő 10 évet a talajjal vívott küzdelemmel tölteni, akkor ilyen helyeken célszerűbb magaságyásokat kialakítani.

A magaságyás előnyei

A magaságyás legnagyobb előnye, hogy mi szabályozzuk a föld minőségét. A feltöltéshez alapként használhatjuk a kerti földet – ha nem szennyezett! – amit agyagos talaj esetén egyharmadnyi homokkal, perlittel lazíthatunk. Mindenképpen szükséges nagy mennyiségű – sovány talaj esetén egyharmadnyi – komposzt beforgatása. A legjobb minőségű a változatos háztartási hulladékból készített komposzt, de ebből sosincs elég, főleg nem ágyások feltöltéséhez. Ha zsákos komposztot vásárolunk, akkor érdemes 4-5 fajtát venni és azokat összekeverni, mert egy-egy terméket általában egyfajta növényi hulladékból állítanak elő – például fűnyesedékből, amit a kertvárosokban az erre a célra árult zsákokban kiteszünk a ház elé elszállításra, a cél pedig a minél gazdagabb, sokféle tápanyagot tartalmazó összetétel.

Vita tárgya a tőzeg, tőzegmoha felhasználása. Jól használható a homokos talaj szerkezetének javítására, kiváló vízmegtartó. A tőzeglápok viszont nagy természeti értéket képviselnek (lásd a dunakeszi tőzegláp körüli tiltakozásokat), a tőzegmoha minden faja védett. Ezzel szemben a tőzeges ültetőközegek gyártói, forgalmazói azzal szoktak érvelni, hogy az Európában kitermelt anyag túlnyomó részét fűtésre használják (ebben az északi, balti államok járnak élen), a kertészeti felhasználás nem jelentős, az is jobbára a professzionális kertészetekhez köthető, ahol nem nagyon lehet enélkül dolgozni. Mindenki döntsön, ahogy a lelkiismerete diktálja, én személy szerint kerülöm a tőzeges termékek vásárlását. Ha nagyon homokos a kerti talaj, akkor egy kisebb mennyiséget egyszeri alkalommal talán megengedhetünk magunknak, később úgyis az állandó komposztos talajjavítás és az ágyásban maradó növényi gyökerek megoldják a problémát.

Magaságyás építése

Az ágyáskeret kialakításához használhatunk nagyobb méretű beton térkőkockákat, téglát, bádogot, vesszőfonatot, faanyagot. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy az építményből bemosódhatnak a talajba káros anyagok. Ez különösen a kezelt faanyag esetében kritikus kérdés, bár az EU már betiltotta a bizonyítottan veszélyes tartósító eljárásokat. Biztonságos és tartós eredményt ad a hőkezelés, ezt HT (heat treated) jelölés mutatja a faanyagon. Szintén jó, bár drága választás a kezeletlen keményfa, aminek az élettartama a tapasztalatok szerint kb. 10 év. A kezeletlen fenyő pár év alatt elkorhad, cserébe ez a legolcsóbb. A különféle műanyagokat inkább csak vegyész végzettségűeknek ajánlanám, akik maguk is el tudják dönteni, hogy nem káros-e az egészségre. Ahol kisgyerek van a családban, mindenképpen óvatosan kell anyagot választani.

Az ágyás magasságának meghatározásakor tudnunk kell, hogy milyen növényeket akarunk termeszteni. A legtöbb zöldségféle megél akár 20 centiméternyi ültetőközegben, meglepően kevés földet igényelnek. Ha azonban krumplit, vagy hosszabb fajta sárgarépát szeretnénk, akkor célszerű dupla magasságú ágyást építeni a számukra. (A krumpli esetében némi földre helyezzük az ültetőgumókat, majd fokozatosan töltögetjük fel a keretet a földkeverékünkkel, ezzel szimulálva a bakhátépítés folyamatát.)

Az sem mindegy, mennyit kell kertészkedés közben “tornázni”. Még kevésbé sportos egyének is többnyire könnyedén lehajolnak lábszárközépig, éppen ezért tartják az emelt ágyást a legkényelmesebb művelési módnak. Ha azonban ez is nehézséget okoz, akkor nyugodtan emeljük az ágyást még magasabbra. A legegyszerűbb módszer, ha lehúzzuk a közlekedőútról a felső réteget és az ágyás kijelölt helyére tornyozzuk. Ideális a magaságyás az idősebbeknek, nehezen mozgóknak azért is, mert a napi kertgondozás kicsi és könnyű szerszámokkal végezhető.

A következő lépésben az összecsavarozott keretet béleljük ki geotextillel, ami megakadályozza, hogy alulról feltörjön a nem kívánatos élővilág, pl. a vakondok. Végül talicskában keverjük össze a földkeverék alapanyagait, ügyelve az arányokra, majd borítsuk a keretbe, és dolgozzuk el a felületét. Az ágyáskeret északi oldalára célszerű futtatórácsot építeni a paradicsom, borsó, bab, tökfélék számára. Madárjárta kertben, ha szükségét érezzük, gazdaboltban kapható hálóval lehet védeni a veteményt és a termést a szárnyasoktól.

Jó tudni, hogy a magaságyás hamarabb felmelegszik, mint a talaj – ennek vannak előnyei és hátrányai. Korábban lesz termésünk, de nyáron hamarabb kiszárad, gyakrabban kell öntözni. (Igaz, kisebb területet, mint a soros művelésű kertben.) Homokos talajok esetében tovább rontja a helyzetet az amúgy is laza talaj átforgatása és megemelése – ilyen esetben induláskor elkerülhetetlen a tőzegmoha és nagyobb mennyiségű komposzt bedoldozása a földkeverékbe.

Francia intenzív

A magaságyásnál kicsit munkásabb a “francia intenzív kertészetnek”-nek nevezett módszer. (A franciák Marais-módszer néven ismerik, hazai szakkönyvekben “holland” módszerként is találkoztam vele.) Ehhez nem szükséges anyagi befektetés, cserébe viszont keményen megdolgoztat. Legfontosabb eleme a “dupla ásás”, amit az alábbi kis animáció szemléltet:

Az ágyás felületén szétterítjük a tápanyag-utánpótlást biztosító trágyát, komposztot. Egy ásónyom szélességben és mélységben (30×30 cm) eltávolítjuk a talaj felső rétegét. Az alatta lévő földet 30 centiméter mélységben vasvillával fellazítjuk, eldolgozzuk. Ezután továbbmegyünk a második 30 cm-es sávra, a felső 30 cm talajt átlapátoljuk az első sávba, ennek az ároknak is fellazítjuk az alját. Majd jön a harmadik és a negyedik sáv. Az utolsó sáv alsó rétegének fellazítása után ráhelyezzük az első sávról levett és félretett földmennyiséget. Az eredmény: 60 cm mély porhanyós, levegős, kiváló zöldségtermesztő talaj. A levegő segíti a talajban élő hasznos mikroorganizmusokat, javul a vízháztartás, és az ásás közben egyúttal beleforgattuk a talaj felső 30 cm-es rétegébe a trágyát, komposztot.

Az ilyen ágyás egyúttal “magas” is, mert az átforgatás, levegőzés hatására a térfogata megnövekszik. 3-4 év, amíg összetömörödik, akkor újra kell ásni, ez azonban egyre kevésbé lesz fáradságos, ahogy javul a talaj szerkezete. Profi kertészek is használják, nagyon jó módszer normál vagy kötött talajok esetén.

Forrás: http://kert.postr.hu/

Egész nap szűrővizsgálatok, egyéni tanácsadás

Meghívott előadóink: 

Dr. Ébert Jenő

homeopata orvos

Előadásának címe:

A felsőlégúti betegségek homeopátiás megközelítése

Influenza és az oltás. Kinek segít?

Dr. Gelléri Júlia

Fül-orr-gégész homeopata orvos

Előadásának címe:

A felsőlégúti betegségek biologikus háttere

Az egészségnapon való részvétel ingyenes, a  részletes programról bővebb információ az alábbi elérhetőségeken

 andrea@biologika.hu

Lipótvárosi patika telefonszámain:

36-20-464-0789

374-0808

Helyszín: 1051. Budapest Hercegprímás utca 13.

Egészségnap a Lipótvárosi Egészség Laborban

Felsőlégúti betegségek, mikrorganizmusok, oltások, oltásokkal összefüggő szövődmények

Helyszín: 1051. Budapest Hercegprímás utca 13. (a Lipótvárosi Patika épületében)

Időpont: 2013. március 27. szerda 09.00- 18.00 óráig

Előadások 13.45-től:

• 13.45-14.00 Bemutatkozik az Egészség Labor – Előadó: dr. Kiss Krisztina
• 14.00-14.25  Érzelmi Feloldó Technika: egyszerű és hatékony technika akupunktúrás pontokon keresztül érzelmi blokkok oldására – Előadó: Hussein Éva
• 14.30-14.55  Mozgás és masszázstechnika az egészség megőrzése érdekében – Előadó: Kovács József
• 15.00-15.30 A felsőlégúti betegségek biologikus háttere – Előadó: dr. Gelléri Júlia Fül-orr-gégész homeopata orvos
• 15.30- 16.15 A felsőlégúti betegségek homeopátiás megközelítése.Influenza és az oltás: Kinek segít? – Előadó: Dr. Ébert Jenő homeopata orvos
• 16.30-17.00 - Antibiotikumok vagy természetes megoldások. Mikor melyiket? – Előadó: dr. Herczeg Andrea gyógyszerész
• 17.00-17.30 – Az aromaterápia lehetőségei a felsőlégúti betegségek megelőzésében és kezelésében - Előadó: Szabados Györgyi
• 17.30-18.00 – A Biolabor új orvosi gyógymódja. Speciális orvosi állapotfelmérés és gyógyszermentes kezelés – Előadó: Botka Zsolt, Biolabor

Szűrővizsgálatok és tanácsadás 9.00-13.00 óra között, előzetes bejelentkezéssel

- Kardiológiai tanácsadás  (10.00-13.00 óra között) (Dr. Szigeti Éva)

Tájékoztató a szív-és érrendszeri betegségek megelőzéséről, kezeléséről (Aranyszív Egészségközpont)

- Szív-stressz mérés (BioLabor)

Stresszes túlhajszolt életmód, szívpanaszok esetén megállapítható a szív terhelése, állapota

- Arcelemzés Schüssler biokémiai sók alapján (dr. Kiss Krisztina)

Ezeknek a funkcionális sóknak a hiányát az arcon megjelenő változatos jegyek is mutatják. Számos tünet, betegség egyszerűen enyhíthető az arcdiagnosztikai jegyek alapján meghatározott ásványi sókkal.

- Talpmasszázs, kézmasszás (Nagy Tímea),Kvantum balance energetikai egyensúly helyreállítása (Dobos Magdolna)A testfelszín mikrozónáinak, akupunktúrás pontjainak stimulálásával az egész testre kiterjedő változásokat, energetikai egyensúlyi állapotot hozhatunk létre

- EFT érzelmi feloldó technika (Hussein Éva)  Testi tünetek, érzelmi blokkok oldása akupunktúrás pontok kopogtatásával

- Masszázs (Kovács József) A test akkupunktúrás pontjainak masszírozása, az ízületek kimozgatása ,hatékony módon fokozza a test öngyógyító képességét, mozgósítja az öngyógyító erőket.

- Újmedicina alapismeretek, konzultáció a biológai természettörvények alapján (Csere Dóra, dr. Herczeg Andrea) Testünk tüneteit, elváltozásait a biológiai természettörvények ismeretében pontosan megértve, saját kezünkbe vesszük a gyógyulás folyamatát.

Az Egészségnap programjairól érdeklődni és bejelentkezni a Lipótvárosi patikában személyesen vagy az alábbi telefonszámokon lehet:                   

36-20-464-07-89

36-1-374-08-08

Sajnos napjainkban hetek, hónapok telnek el mire egy élelmiszer a fogyasztó asztalára kerül, közben pedig rengeteg energiára és tartósítószerre van szükség ahhoz, hogy ezek az élelmiszerek még ennyi idő után is fogyaszthatóak legyenek. A régi falusi világban azonban sokkal több friss zöldséget, gyümölcsöt, húst fogyasztottak őseink. Az állatok húsát vágás után azonnal fogyasztották, vagy természetes eljárásokkal tartósították. A tejtermékeket frissen vagy savanyítva fogyasztották. A zöldségeket, gyümölcsöket szezonálisan vagy téli fajtákat termesztve pincékben tárolva gyűjtötték.

Az ügyes háziasszony télen is ugyanolyan változatosan főz, mint nyáron. Ehhez azonban, már egész évben érdemes gyűjtögetni a hozzávalókat. A főzeléknövények téli eltartása azok természetétől függ. Másként kezeljük a káposztaféléket, a gyökérféléket vagy a többi főzeléknövényt. A gyümölcsfélék pedig fajtától függően nyersen, vagy tartósítva is betárolhatóak.

A gyökérféléket, a sárgarépát, petrezselymet, paszternákot, céklarépát, cukorrépát, stb. pincében és homokban tárolhatjuk. (Vermelés: http://www.edenkert.hu/novenydoktor/aktualis-novenyvedelmi-munkak/verem-tarolas-godor-tartositas-kertepites/2223/)
A hagymaféléket koszorúba kötve szellős helyen fölaggatjuk, vagy pedig szellős hűvös helyen kosárban vagy kiteregetve tároljuk.  A konyhadíszként felakasztott fokhagymafüzér bár igen dekoratív, de hamar tönkremegy, a hagymagerezdek kiszáradhatnak, vagy megromolhatnak. Ezért érdemes azokat tartósítani télire. Ez történhet olajba, sóba, ecetes páclébe rakva, de gyógyászati célból még mézben is tárolhatjuk. Azok a vöröshagymák melyeket nem fagymentes helyen tárolunk, miután megfagytak még nem mennek tönkre. Ugyan is abban az esetben, ha nem nyúlunk hozzájuk, miután kiengedtek visszanyerik eredeti állapotukat, és újból fogyaszthatóak lesznek.

A burgonyát faluhelyen elvermelik, és időközönként onnan vesznek belőle a konyhára. Eltárolható még szellős éléskamrákban, vagy pincében raktározva is. Ha a burgonya csírásodni kezd, vagyis kihajt, a száracskákat letördeljük. Így még tovább eltartható.
A káposztaféléket, fejes káposzta, vöröskáposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, fagymentes, szellős helyen egymás mellé sorba rakjuk. Tanácsos a fejeket szalmával, vékony homokréteggel vagy zsákokkal beborítani, hogy a fagy kárt ne tegyen bennük.

Savanyítás

A savanyított fejes káposzta az egyik legegészségesebb népi eledelünk. A savanyításra a legalkalmasabb a téli, sűrű belsejű káposzta, amit késő ősszel szüretelünk, és pincébe tárolunk. A savanyításhoz nem kell csupán só, ízesítéshez pedig tetszés szerint egy kis köménymag, bors, babérlevél. A savanyítás úgy történik, hogy az egészséges fejeket a káposztagyalun legyaluljuk, a savanyításra alkalmas hordóban lenyomkodjuk (megsózzuk, fűszerezzük), majd valami nehéz tárgyal, kővel összesajtoljuk. A káposzta a só miatt levet ereszt, amelyben szépen összeérik és megsavanyodik.

Nyáron főleg uborkát, és káposztát savanyíthatunk, melyhez kenyeret vagy burgonyát használunk, sóval, kaporral ízesítve, ez a kovászos uborka, melyet miután megsavanyodott azonnal fogyaszthatunk. A kovászos uborka télire is eláll, ha a savanyító levébe nem rakunk kenyeret vagy burgonyát, hanem csak a sós kapros vízben hagyjuk árnyékos helyen megforrni. Mikor letisztul az uborkán lévő víz, bevisszük a kamrába. Az így tartósított uborka sokkal tovább eláll, mint a kenyérrel vagy burgonyával savanyított. (Kovászos uborka készítése: http://www.jokortv.hu/hirek/a_nyari_kedvenc_-_kovaszos_uborka)

A tököt szellős pincébe polcokra rakva jól eltarthatjuk. Ügyeljünk azonban arra, hogy egymással ne érintkezzenek, mert akkor hamarabb penészednek. Régen az eltárolt dinkatököt, vagy más néven sütőtököt, kemencében sütötték meg, és így fogyasztották. A téli hónapok egyik legkedveltebb vitaminforrása, és csemegéje volt. A marhatököt a kukoricás góré alatt, vagy az istállóban, szalmával letakarva tárolták, és folyamatosan etették a jószágokkal.

A legegészségesebb, ha friss gyümölcsöt rakunk el télre. A gyümölcsök azonban nem egyformán alkalmasak a téli eltevésre. Legtovább eltartható a téli alma- és körtefélék, ha azokat kézzel szedjük le a fáról és utána azonnal papírosba göngyöljük, majd szellős kamrában polcokra helyezzük. A szőlőt is elég sokáig eltarthatjuk, ha a fürtöket a hegyükön összekötjük és a hegyükkel fölfelé akasztjuk föl. A diót, mogyorót, mandulát előbb jól kiszárítjuk, hogy meg ne penészedjen, és csak azután tesszük vászonzacskókba vagy kisebb ládákba.

Áram nélküli tartósítás egyéb módjai

Szárazon való eltevés

A nyersen való eltevés mellett a főzelék növények egy részét szárazon is eltehetjük. A bab, borsó, lencse kiválóan eltartható száraz körülmények között. Tárolásukra a legalkalmasabb, ha vászonzacskókba töltjük, melyekben jól szellőznek. A zacskókat a következő években is használhatjuk, nem kell új tároló alkalmatosságokat vennünk.

Aszalás

Leggyakrabban gyümölcsöket aszaltak a tanyákon, főleg szilvát, meggyet és almát raktak a párszárítóra.

Kevesen tudják, de a hüvelyes növények is elállnak aszalva. (Zöldségfélék téli tartósítása: http://hu.scribd.com/doc/6687711/002-Eltevesek-Zoldsegfelek-Eltevese) A szép gyenge, hosszú csövű hártyátlan zöld paszulyt például, ha felforraljuk sós vízben, és aszalódeszkára tesszük, az erős napfényre téve hamar megszárad. Esős időben akár kemencében, vagy a főzés utáni még meleg tűzhelyen is száríthatjuk. Miután megszáradt vászonzacskóban, szellős helyre akasztva sokáig eláll. Télen ugyan úgy kell megfőzni, mint ha friss, nyári zöld paszulyt készítenénk.

A zöldborsót is megaszalhatjuk, azonban ehhez használjunk egy kis cukrot is. A kifejtett zöldborsót egy lábosban cukros vízben felfőzzük. Literenként egy evőkanál kristálycukrot hozzáadva, kevergessük addig, amíg a nedvessége elpárolog, és a cukor jól bevonja. Terítsük szét egy tálcán, és rakjuk ki a tűző napra, vagy langyos sütőbe, úgy hogy a sütő ajtaját ne csukjuk be. Mikor teljesen megszáradt, vászonzacskóban taroljuk szellős helyen. Mielőtt felhasználnánk, mossuk meg és egy órára áztassuk hideg vízbe, mikor már jól megdagadt, úgy készítjük el mint a friss zöldborsót.

Szárítás

A sárgarépát, petrezselyemgyökeret, pasztinákot, zellert megtisztítjuk, sósvízben átmossuk, majd vékony hasábokra vágva erős fehér cérnára felfűzzük, és szellős, napos helyre akasztjuk száradni. A petrezselyem- és zeller zöld, friss kapor, szárítva sokáig eltartható. A mosott, lecsurgatott szálakat kis csomókba kötve szellős, meleg helyre akasztjuk. Napra ne tegyük, mert zöld színük kifakul. Ha megszáradt, morzsoljuk le a szárról, tegyük jól záródó dobozba, hogy megőrizze az aromáját.

Sóban tartósítás

Tartósításra kiválóan alkalmas a só is. A kapor, tök, paprika, snidling, zeller, idényzöldségek lereszelve, együtt vagy külön-külön is elkészíthetők sóban tartósított zöldségkeveréknek. A zöldségeket általában 5:1 arányban keverjük össze a sóval, tehát 10 dkg növényhez 2-2,5 dkg sót adjunk, és szükség szerint ennek arányában növeljük az adagot.  Kisüvegekbe szorosan betömjük, a tetejére is sót hintünk, lekötjük, és hűvös helyre rakjuk.

Mésszel tartósítás

A tanyavilágban a mésznek rendkívül sokrétű felhasználási területe volt. A házak falát minden évben meszelték, ezzel fertőtlenítették, és újították fel az épületeket. Mészréteggel bevonva tojást, és dinnyét is tartósítottak. A régi parasztdinnyéket jó sűrűre kevert mésszel több rétegben bekenték, majd fa rudakra rakták. Így még februárban is tudtak belőle enni. A ma is kapható dinnyék azonban már nem állnak el februárig, a mai fajták a tapasztalatok szerint már csak novemberig tartósíthatók ezzel a módszerrel. A tojások is régen egész Húsvétig elálltak mészréteggel bevonva és gabonával befedve. Ma már ez a módszer teljesen a feledésbe merült.

Befőzés

Egyes növényeknek a levét kisajtolták és így tették el télire. A paradicsomot például, addig főzzük, amíg egészen szétfő. Mikor megpuhult áttörjük egy paradicsompasszírozón vagy tésztaszűrőn, és ismét fölforraljuk, és azonnal melegében tiszta üvegekbe rakjuk. Régen az üveg szájára fölhasított kolbászbél darabkát húztak, majd pokrócok közé tették. A porkóc alatt a kolbászbél az üveg szájára teljesen rászáradt, az üvegben pedig a paradicsom fölforrt. Ezzel az eljárással megtakarították a nehézkes kötözést, és a körülményes gőzölést. Ma már jól záródó üvegekbe rakjuk, vagy celofánnal zárjuk le az üvegeket, dunsztolás előtt.

A gyümölcsöket egészben vagy felszeletelve, cukorral vagy a nélkül tartósították. A szilvalekvárhoz például nem kell, hogy cukrot is keverjünk, az üstben. A felfőzött szilvák cukor nélkül is tökéletesen elállnak. A  szilkékbe töltött lekvárt volt, amikor még berakták a kemencébe és még egyszer átsütötték, hogy a szilke tetején képződjön egy szárazabb réteg is amely jól lezárta az edényben lévő gyümölcs főzetet.

Szilvalekvár főzés rézüstben

A barackot, körtét főleg cukorral tartósították. Az üvegeket lezárták rugószárral, vagy hólyagpapírossal (celofánnal). A lezárt üvegeket nagyobb edénybe tették, és kigőzölték. A gőzölést 3-4 nap múlva tanácsos volt megismételni, hogy az edényben maradt penészgombacsírák mind elpusztuljanak. A málnából mindig készítettek szörpöt, melyet a kamrában a polcon tároltak. A hulladék gyümölcsökből pedig házi ecet készült.

Bor- és pálinkakészítés

A gyümölcsök aszalása nem volt mindenütt jellemző, sokkal inkább a cefrébe szedték össze a fákról lehullott terményeket. Pálinkát főzettek a gyümölcsökből, melyet vesszővel bekötött üvegekben tároltak. Az Alföldön a futóhomok megkötésére, a nyugati országrészben pedig a dombok, hegyek oldalában szőlőt telepítettek, ebből bort készítettek őseink.

Tészták készítése

A lisztet a malomban őröltették, melyből frissen készült tésztákat, és száraztésztát is készítettek. A leggyakoribb száraztészta a tarhonya volt, melyet lisztből, vízből, és tojásból gyúrtak. Az így elkészített, napon szárított tésztát vászonzacskóban a kamrában tárolták. Őrölt pirospaprikával, krumplival elkészítve a csikósok, juhászok, kubikosok kedvenc eledele volt.

Szappanfőzés

“Minden tanyában összegyűlt annyi zsiradék, hogy érdemes volt kifőzni szappannak. A zsiradékot a padláson tartott zsírosbödönbe gyűjtötték. Nem érdemes takargatni, mert a penészes zsiradékból kevesebb és rosszabb szappan fő. Minden évben József-nap táján — amikor alkalmas volt az idő — kifőzték a szappant.” (Nagy Gy.)

A tej és termékei

A tejet az ember sokféle alakban dolgozza és használja föl. A szakemberek néha túlzott óvatosságra intenek bennünket, a friss tejjel kapcsolatban, amiben van igazság is, azonban az egészséges állat tőgyének mirigyállományában képződött tej sterilnek mondható, és csupán a tőgyön lévő baktériumok lehetnek veszélyesek az emberre. Mivel a tej szobahőmérsékleten viszonylag gyorsan savanyodik, ezért érdemes a tejet felforralni. A forralt tej mindig tovább eltartható, mint a forralatlan.

A friss tejet, ha hűvösebb helyen nyugodtan állni hagyjuk, zsírja a felszínén összegyülemlik; ez a tejszín. (Tejtermékek készítése házilag: http://sokszinuvidek.hu/index.php/otthon-keszult/648-Tejterm%C3%A9kek-k%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9se-h%C3%A1zilag)

Ha 1-2 napig nyugodtan és mérsékelt meleg helyen hagyjuk állni, akkor a levegőből a tejbe került baktériumok munkája révén a tej megalvad és kellemesen savanyú ízűvé válik. Ez az aludttej. Az aludttej tetején összegyülemlett tejfölt a gazdasszony összegyűjti, és ebből készíti a vajat. A tejfölt a köpülőben megköpülik, vagyis a tejfölben lévő zsírrészecskéket az író-tól elválasztják. Az író kellemes ital, melyet a gazdasszony a szopós borjúknak, malacoknak ad. A túró szintén az aludttejből készül, melyet gyengén melegítünk, majd vászonzacskóba kötjük, így a benne lévő savót kicsurgatjuk. A túrót nem csak frissen fogyasztották, hanem szárították is, ez volt a gömölye vagy más néven gomolyatúró. A lecsöpögött túróból tenyérnyi golyókat formáltak, melyet ízesítettek, volt hogy füstöltek is. A kis gömböket aztán felrakták a veranda tetejének gerendájára és napokig ott szárították. Mikor kiszáradt, tésztákra reszelték, és így fogyasztották.

Sajthoz való tejet régen nem a boltban kapható oltóval altatták. A szopós borjú gyomorfalából nyert oltóval keverték össze a tejet, és az ott lévő baktériumoktól alvadt meg. Megalvadáskor a tejből a sajtanyag kiválik, melyet sóval összekevernek, formákba öntik, préselik, majd 4-6 hétig érni hagyják. A sajt likacsai a sajt érését elősegítő baktériumok lélegzésekor keletkező gázoknak a helye. Ma már inkább ecetet, vagy a boltban kapható oltóanyagot használnak a sajt házi előállításához. Készíthető még joghurt édestejből, vagy kefír savanyútejből is.

Húsok    

A régi falusi világban a húsokat sok esetben frissen vágva fogyasztották. Így jóval kevesebb volt a feleslegesen felhalmozódott élelmiszer. A tanyákon tartottak, a baromfik közül: tyúkokat, gyöngyösöket, libákat, pulykákat, galambokat, kacsákat. A nagyobb testű állatok közül pedig disznókat, szarvasmarhákat, bivalyokat, juhokat, kecskéket, lovakat. Régen az ásott kutakban hűtötték az élelmiszereket. Az elkészült pörköltet, vagy paprikást azért, hogy ne romoljon meg, egy edénybe rakva leengedték a víz felszíne fölé. Néha az is előfordult, hogy mikor fel akarták húzni a lábast, az véletlenül beleborult a kútba. Ilyenkor a kút teljes vizét ki kellet meregetni, ami egy idő után újból tiszta vízzel pótlódott.

A disznóvágások késő ősszel vagy télen voltak, mikor már kevesebb légy volt az udvaron, és a hideg miatt nem romlott meg olyan gyorsan a hús. Egy hízóból nagyon sokféle élelmiszert készítettek. A frissen sült húsokat zsírral leöntve egy lábosban tárolták. A feldolgozott, füstölt élelmiszereket pedig a kamrában, vagy a nádtetejes padlásokon függesztették fel. (Galéria. 2. kép Kamrában tárolt húskészítmények). A szalonnát sóban tartósították, abálták, vagy kisütötték töpörtyűnek. A kolbászt, szalámit, bélbe töltötték, és füstölték. A fölfüstölt kolbászt az éléskamrában rudakra aggatva, vagy a kemencéből kiszedett hamu között tárolták, tartósították. A füstölés célja nem volt más, mint a tartósítás. Az elégetett fa füstjének a szaga távol tartotta a legyeket és egyéb kártevőket a kamrában vagy padláson tárolt húsokról. A hurka és a sült vér a disznóvágások friss csemegéje volt. „A sonka sokáig, kukoricaszedésig kitartott. A sonkát, úgy tartották, „még nem zöng az ég, addig nem szabad mögkezdeni” (március-április). Legtöbben húsvétkor kezdték meg a sonkát. „A szalonna akkor ért meg, ha avas vöt, és még a tüdőt is kitisztította.” (Palatinus A. 2002.)

Gabonák

A gabonákat régen nem vitték szárító üzemekbe, a szemekben lévő nedvesség a napon kiterítve elpárolgott belőlük. A kukoricát például a csutkán hagyták, és górékba tárolták. Mindig a szükségletnek megfelelő mennyiséget morzsoltak csak le belőle, és adták oda az állatoknak. A kukoricagóréban a csövek kiszáradtak anélkül, hogy összepenészedtek volna.

Kukoricagóré

A kenyérgabonát mindig frissen őröltették a malomba. A gazda elvitt egy zsák szemes búzát a molnárnak, aki cserébe lisztet, grízt, korpát adott. A lisztből aztán minden héten kenyeret, lángost sütöttek, a gyerekeknek kis cipókat készítettek, amit megkentek tejföllel, liba- vagy disznózsírral.

Ivóvíz

A legtöbb tanyán, falusi ház udvarán található ásott kút. Sajnos ma már az ásott kutak vize emberi fogyasztásra nem alkalmas, a mértéktelen műtrágyázás, és a szennyvizek ásott kutakba való vezetése miatt. A tetőről is sok csapadékot gyűjthetünk, az esőzések alkalmával. Erre a célra bármilyen tároló edény megfelel, amely az ereszcsatorna alá helyezve összegyűjti a vizet. Az esők lágyvize a legalkalmasabb a mosásra, növények öntözésére, de még a házkörüli állatok itatására is ideális.

Ivóvíznek a tanyás körzetekben szinte mindenütt megtalálható ártézi kutak vizét használjuk. Még ma is üzemelnek a településeken szabadkifolyású kutak, melyeknek a vize jó minőségű, és egész évben hozzáférhető. Érdemes felkutatni az adott lakóépülethez legközelebb elhelyezkedő kutat, és onnan hordani a főzéshez, iváshoz szükséges mennyiséget.

Elektromos áram nélkül is megoldható volt, és ma is megvalósítható az élelmiszerek tárolása, tartósítása, csupán a régmúlt idők jól bevált módszereit kell követni. Egy olyan család, aki el tudja látni magát élelemmel a tanya körüli földterületen, áram nélkül is boldogan élhet.

Egy téglából, vályogtéglából, vagy vert falból épített tanya felújítása megoldható csupán sár felhasználásával is, melyhez nem kell több csak egy gödör, amibe agyagos földet áztatunk, és rakunk bele egy kis szalmatöreket, vagy ló trágyát. Folyamatos locsolás mellett vigyázva, hogy ne száradjon ki a sarunk, egy hét alatt tapasztásra tökéletesen alkalmas anyagot kapunk, amivel felújíthatjuk a falakat.

(Tapasztás: http://szalmaepitok.hu/olvasosarok/videotar/gallery.html?videoid=41648066)

Mésszel kimeszelve, a fal alját feketével elhúzva, egy tökéletesen felújított népi építészet elemeit követő tanyát hozhatunk létre.

A tető felújításához nem kell új cserepet venni, a régi hazai cserép megpucolása és a törött cseréplécek kicserélése után a tető tökéletes állapotba hozható. A használt törött cserepekből még burkoló anyagokat is készíthetünk, csak úgy, mint a bontott téglából, amit ha különböző minták szerint lerakunk homokba vagy földbe, évekig képes a konyha, vagy tornác padozatát biztosítani.

Sárból kemencét is készíthetünk, amit belülről vagy akár kívülről is fűthetünk (Galéria 3. kép: Kemence).  A kemence nagy előnye, hogy jól tartja a meleget, és a tüzelése megoldható mindenféle házkörüli szerves hulladékokkal, kukoricaszár, rőzse stb. A vizet régen katlanban, rakott tűzhelyen vagy a sparhelten melegítették. A tüzeléshez még szárított tehén trágyát is használtak.

Egy tanya felújításának csak a képzelet szabhat határt. A természetes anyagok tárháza nagyon széles, amelyek olcsók, és tökéletesen ki tudják elégíteni egy család szükségleteit.

A tanyákon élők a falvak közösségi helyein igénybe tudnak venni olyan szolgáltatásokat (internet, helyi szakkörök, előadások), ahol informálódhatnak az országban őket is érintő dolgokról. A helyi piacokon pedig értékesíthetik portékáikat, melyhez nem kell még gépkocsival sem rendelkezniük.

Sokan talán azt hiszik, hogy ma már elképzelhetetlen egy ilyen életforma, azonban hosszútávon mindenképpen megfontolandó, hogy ki milyen jövőképben gondolkodik, hiszen a mai kiszolgáltatott élelmezési világunkban egy ilyen megoldás sokkal stabilabb életteret jelenthet egy családnak, mint azt sokan gondolnák.

Forrás: http://www.felsofokon.hu/ut-a-fenntarthato-fejlodes-fele/2013/03/11/elet-a-tanyan-villany-nelkul

4 remek előadó, akiket az Öngondoskodás Expón is meghallgathattál, ezúttal a lipótvárosi Egészségnapon tart érdekfeszítő előadásokat bőrünk védelméről és a bőrelváltozások okairól.

Ha az Öngondoskodás Expón ott voltál dr. Herczeg Andrea vagy dr. Gelléri Julianna előadásán, esetleg Káfony Márta vagy Kovács Ilona gondolatai ragadtak magukkal, akkor biztos vagyok benne, hogy az alábbi ingyenes rendezvényt sem fogod kihagyni:

*****************************

Alternatív lehetőségek a bőr védelmére

Egészségnap a Lipótvárosi Egészség Laborban

Bőrünk épségéért, szépségéért

Alternatív lehetőségek a bőr védelmére, megújulására, a bőrelváltozások okainak kiderítésére

Helyszín: 1051. Budapest, Hercegprímás utca 13. (a Lipótvárosi Patika épületében)
Időpont: 2012. június 27. szerda, 09.00 – 18.00 óráig

Előadások:
12.00–13.00: Biolabor: új magyar orvosi gyógymód a bőrelváltozások kezelésére és a kiváltó okok feltárására
Előadó: Botka Zsolt
13.00–14.00: EBÉDSZÜNET
14.00–14.45: Mi látszik a bőrünkön? A bőrtünetek kezelésének homeopátiás lehetőségei, kiváltó okainak feltárása, oltások lehetséges szövődményei
Előadó: dr. Ébert Jenő
15.00–15.15: A bőrelváltozások kiváltó okainak újmedicinás megközelítése
Előadó: dr. Gelléri Julianna
15.30–16.15: Belső kommunikáció önmagunkkal, érzelmeink hogyan látszanak a bőrünkön? (Belső Megélések Rendszere)
Előadó: Káfony Márta
16.15–17.00: Bőrelváltozások kiváltó okainak feltárása és megoldása hipnózis segítségével
Előadó: Kovács Ilona
17.00–17.45: Ásványi sók szerepe a bőr egészségének, rugalmasságának, ellenálló-képességének megőrzésében
Előadó: dr. Herczeg Andrea

Szűrővizsgálatok és tanácsadás: 9.00–13.00 és 14.00–16.00 között, előzetes bejelentkezéssel.

• Kardiológiai tanácsadás  10.00-13.00 óra között (Dr. Szigeti Éva)
  Tájékoztató a szív-és érrendszeri betegségek megelőzéséről, kezeléséről (Aranyszív Egészségközpont)
• Szív-stressz mérés (BioLabor)
  Stresszes, túlhajszolt életmód, szívpanaszok esetén megállapítható a szív terhelése, állapota
• Orvosi tanácsadás intim problémák kezelésére, vizelettartási nehézségek, aranyér, székrekedés
  dr. Skultéti Judit intimorvos
• Arcelemzés Schüssler biokémiai sók alapján (dr. Kiss Krisztina, dr. Herczeg Andrea)
  Ezeknek a funkcionális sóknak a hiányát az arcon megjelenő változatos jegyek is mutatják. Számos tünet, betegség egyszerűen enyhíthető az arcdiagnosztikai jegyek alapján meghatározott ásványi sók bevitelével.
• Reflexológia arc- és/vagy hátmasszázs (Gaáli Kiss Mónika) talpmasszázs, kézmasszás (Nagy Tímea), kvantum balance energetikai egyensúly helyreállítása (Dobos Magdolna)
  A testfelszín mikrozónáinak, akupunktúrás pontjainak stimulálásával az egész testre kiterjedő változásokat, energetikai egyensúlyi állapotot hozhatunk létre
• EFT érzelmi feloldó technika (Hussein Éva)
  Testi tünetek, érzelmi blokkok oldása akupunktúrás pontok kopogtatásával
• SVT spirituális választerápia (Rénes Brigitta)
  Érzelmi blokkok, elakadások, visszatérő, megoldatlan élethelyzetek okainak feltárása és oldása
• Újmedicina alapismeretek, konzultáció a biológiai természettörvények alapján (Biologika SZE)
  Testünk tüneteit, elváltozásait a biológiai természettörvények ismeretében pontosan megértve, saját kezünkbe vesszük a gyógyulás folyamatát

Az Egészségnap programjairól érdeklődni, és jelentkezni

• a Lipótvárosi Patikában személyesen,
• az andrea@biologika.hu e-mail címen,
• vagy a következő telefonszámokon lehet: 36-20-464-07-89, 36-1-374-08-08

Üdvözlettel: a szervezők

Dr. Drábik János pénteken felfedi a minket körülvevő rendszer titkait, melyek ellen Neked is tenned kell, ha egy szebb jövőt szeretnél magadnak és családodnak.

Az Öngondoskodás Expón 15 órakor tart előadást, melynek címe:
Kamatos kamat, mint a nemzeteket romba döntő tömegpusztító fegyver.

Minden bizonnyal téged is dühít, hogy a bankok mi mindent megtehetnek az emberekkel. A nemzetközi szinten elismert előadó olyan megdöbbentő igazságokra hívja fel a figyelmedet, melyeket nem tanítanak az iskolákban…
Vajon mit kell tenned, hogy megtaláld a kiutat a kamatos kamat fogságából?

Dr. Drábik Jánostól nem csupán a szemfelnyitó igazságot fogod hallani, de még ötleteket is ad ahhoz, hogy miként kezdj neki az önálló, szabad életnek.

Te voltál már dr. Drábik János előadásán?
Ha még nem, ez az alkalom kihagyhatatlan a számodra. Vannak, akik a határon túlról jönnek el meghallgatni Jánost. Te sem fogsz csalódni.
Ha Te is Drábik rajongó vagy, akkor most is hallgasd meg az előadását az Öngondoskodás Expón, hiszen ő mindig új tényeket tár a hallgatói elé.

A Zöld Pénz nevű civil kezdeményezés pénteki (2012.06.01.) klubdélelőttjén filmvetítés lesz a MOM parkban levő Tahitian Noni Arénában. Műsoron a Dig It! című film, ami a biointenzív talajművelést mutatja be.

A “modern” mezőgazdaság embertelen mértékben rombolja és szennyezi a földet. A megoldás a közösségi kertek és a kis családi gazdaságok. Ez a film megtanítja, hogyan tudsz elindulni az önellátáshoz vezető úton, és ehhez akár 300 nm is elegendő. A film angolul kerül levetítésre. Tolmácsot nem ígérnek a szervezők, de megpróbálnak szerezni.
Lesz lehetőség kérdezni is: a vetítésen olyanok is részt vesznek, akik már használják ezt a módszert.

Ár: a program ingyenes. 50 zöld pénzt (www.zoldpenz.com) szívesen elfogadnak a szervezők a résztvevőktől személyenként, amit a film feliratozására fordítanak (“jolet” felhasználónévre utalva).

Helyszínhez kattints ide.

Facebook esemény.

Az Elvis Energia Audit során először is felmérik a szakértők, hogy melyek azok a területek az otthonodban, ahol jelentős energiaveszteséget takaríthatsz meg. Miután feltérképezték az energiamegtakarítási helyeket, gondosan megtervezik, milyen sorrendben a leghatékonyabb a hibák kijavítása.

A helyes rangsor felállítása nagyon lényeges, ugyanis a megfelelő sorrend elképesztő mértékben befolyásolja a végeredményt. Gondolj csak arra, hogy takarítás során is először a magasabban lévő polcot tisztítod meg, és csak utána az alatta levőt, hiszen ellentétes esetben a végeredmény nem két tiszta polc lenne…

A helyes kivitelezési sorrend megállapítása után felkutatják a szakemberek a megfelelő pályázati lehetőségeket, melyekkel nagyban csökkentheted a korszerűsítésre fordított befektetés mértékét.

Barta Szabolcs erről tart egy átütő erejű előadást az Öngondoskodás Expón az Energia szekcióban. Előadásának címe: A „vérszívó szolgáltatók” ellenszere: energiaoptimalizálás

Ez még nem minden!
Amennyiben jegyet váltasz az Expóra, akkor jogosult vagy Barta Szabolcs 25 ezer Ft értékű ajándékára.

A www.elviseu.hu ajándéka egy Elvis Energia Audit.

Ha Te is megbotránkozol, amikor arra gondolsz, hogy mennyi kínkeservesen megkeresett pénzt utalsz el a fűtési díjra, és szeretnéd, ha ez jövőre ennek csak a töredéke lenne, akkor itt a helyed az Expón, mert a jegyed mellé ajándékba megkapod ezt a 25 ezer Ft értékű szolgáltatást.

Mennyibe kerül a belépő az Öngondoskodás Expóra?

A részvételi díj májusban 4 ezer Ft/fő.
Amennyiben jegyet váltasz, akkor az ElvisEu ajándékán felül jogosult vagy a többi előadó által felajánlott több 10 ezer forint értékű ajándékra is.

További ajándékok és jegyrendelés itt

Tanulj meg nyelvet tanulni az Öngondoskodás Expón!

Mi a hatékony nyelvtanulás kulcsa?
Hogyan tanulj idegen nyelvet gyorsan és könnyedén?

Csősz Ildikó erről tart egy ámulatos előadást az
Öngondoskodás Expón az Önfejlesztés szekcióban. Előadásának címe:
Hogyan győzd le a leggyakoribb nyelvtanulási problémákat?

Ha számodra fontos az önképzés, és szeretnél jobban beszélni angolul, mint amilyen szinten most vagy, akkor imádni fogod az Öngondoskodás Expón ezt a fantasztikus előadást!

Ez még nem minden!
Amennyiben jegyet váltasz az Expóra, akkor jogosult vagy Csősz Ildikó 5 ezer Ft értékű ajándékára.

A www.oktatars.hu ajándéka egy e-Book, valamint egy hanganyag és egy tanulási segédlet, amiből megtanulod, hogy miként mutatkozz be profin angolul. Az ajándékcsomagban van egy tanulástervező modul is, ami abban segít neked, hogy elképesztő mértékben növeld a nyelvtanulási módszered hatékonyságát.

Mennyibe kerül a belépő az Öngondoskodás Expóra?

A részvételi díj májusban 4 ezer Ft/fő.
Amennyiben jegyet váltasz, akkor az Oktatárs ajándékán felül jogosult vagy a többi előadó által felajánlott, több 10 ezer forint értékű ajándékra is.

További ajándékok és jegyrendelés itt

Dr. Dobay Róbert erről tart egy szemfelnyitó előadást az Öngondoskodás Expón az Önfejlesztés szekcióban. Előadásának címe:
Miért nagy szívás a munka – és mit tegyél ellene?

Hallgasd meg az Öngondoskodás Expón ezt a nagyszerű előadást!

Ez még nem minden!
Amennyiben jegyet váltasz az Expóra, akkor jogosult vagy Dobay Róbert 5 ezer Ft értékű ajándékára. A következő egy éven belül bármikor jelentkezel a www.menedzsmentor.com nyílt tréningjére, akkor 5 ezer forint értékű kedvezménnyel vehetsz részt a képzésen.

Mennyibe kerül a belépő az Öngondoskodás Expóra?

A részvételi díj májusban 4 ezer Ft/fő.
Amennyiben jegyet váltasz, akkor a Menedzsmentor ajándékán felül jogosult vagy a többi előadó által felajánlott, több 10 ezer forint értékű ajándékra is.

További ajándékok és jegyrendelés itt